Külső tények

A materiális technológiai fejlődés újabb vívmánya ChatGPT. Ez az OpenAI nevű cég olyan szoftvere, amely párbeszédben „képes megválaszolni” akár bonyolultabb kérdéseket is. Mesterséges intelligencia-rendszernek is szokták nevezni, de ez nem intelligencia., legfeljebb az intelligens válaszadás imitálása. Intelligens csak olyan élőlény lehet, amely képes gondolatokat alkotni és felfogni. Egy élettelen gép vagy szoftver erre soha nem lesz képes. A belé táplált program szerint nagyon is ügyesen tudja utánozni az ember intellektuális képességei közül azt, amelynek nyomán nyelvi formában válaszokat adunk kérdésekre. Végül is ez egy az emberi nyelv elemeit a jelentésekkel együtt feldolgozó automatizált programrendszer. Igen sok „információt”, jelentést hordozó nyelvi elemet beletápláltak, illetve hozzáférhetővé tettek számára, és így a beadott kérdésekre azonnal „kiköpi a választ”. Ezek persze nem igazi válaszok: válaszimitációk inkább, amelyeket mi az értelmünkkel értelmezni tudunk, gondolkodásunkkal fel tudunk fogni.

A ChatGPT egy csetbot, azaz csetrobot: olyan számítógépes program, amely automatizált feladatokat hajt végre az interneten keresztül valamilyen algoritmus szerint. A ChatGPT is automatizáltan „adja a válaszokat”. Bizonyos témakörökben helyesnek mondható „válaszokat ad”, másban meg nem. „Válaszaiban” lévő hiányosságoknak nyilván az a legfőbb oka, hogy még bizonyos információk nem hozzáférhetőek „számára”, vagy azokat „még nem tudja” megfelelőképpen felhasználni, kezelni a válaszadás során. Esetenként arra is „válaszol”, amire nem „tudja” a választ. Így esetenként egyáltalán nem tényszerűek a „válaszai”. A hátrányok ellenére biztosak lehetünk benne, hogy ezek a működési hibák egyre kevésbé fognak jelentkezni a jövőben. Biztos, hogy egyre több tudás, információ, tudásforrás hozzáférhető lesz számára és számunkra általa, és mindjárt sokkal kielégítőbb, tényszerűbb, sőt sokak számára csodálatraméltó „válaszokat fog adni”.

A ChatGPT mellett más hasonló „válaszadó” csetbotok létrejötte valószínűsíthető a közeljövőben. A Google máris előhozakodott egy ilyennel. A ChatGPT-t 2022. november 30-án indították világhódító útjára, és igencsak forradalmi módon robbant be a köztudatba. A ChatGPT felhasználóinak száma rohamosan nő, sokkal gyorsabban, mint például a Facebook indulása után a Facebook felhasználóinak a száma nőtt. Akár szerelmes levelet is lehet vele íratni. Nyilván ez igencsak sablonos levél lesz, de ez alapján rá is jöhetünk, hogy mire tudjuk, mire lesz érdemes ezt használni, és mire nem.

Hogyan beszéljünk róla?

A cset(ro)bot csak azt a „választ tudja adni”, amit már ember is gondolt, és nyelvi formába öltött. Másrészt csak azt „tudja beleszőni válaszaiba”, amely „számára” válaszadásra alkalmas módon hozzáférhető. Az emberi intelligencia halott gondolati termékeivel rendelkezik nyelvi formában, de azért közel sem teljesen. Új gondolatok alkotására nem képes. Nem helyettesítheti azt az emberi gondolkodást, megismerési képességet, amellyel olyan újabb ismeretekre tehetünk szert, amellyel eddig egyetlen ember sem rendelkezett a Földön. „Fel tudja mondani”, amit már tudunk, „össze tudja foglalni”, hogy mi a tudománynak vagy bárminek az álláspontja stb. – a nyelvi elemek algoritmus szerinti működése által –, de semmi többet.

A ChatGPT-ről azért nehéz pontosan beszélni, mert olyan szavaink vannak a működésére, amelyek az emberi tudat működéséből adódnak, és mivel a csetbot működési mechanizmusa az emberi tudat egy felszíni síkját képezi le a mímelt válaszadással, ezért használunk olyan szavakat, hogy megkérdezzük, válaszol, tudja a választ, képes válaszolni stb. Ezért is tettem eddig idézetbe az ilyen szavakat, kifejezéseket. (A továbbiakban az idézőjelet az ilyen szavaknál mellőzöm, de továbbra is így értendők.) (Egyébként a könyveket olvasva is szoktunk olyat mondani, hogy a könyv adott választ vagy gondolatot valamire, holott tisztában vagyunk vele, hogy nem a könyv adott választ, hiszen az nem él, nem tud válaszolni. Szóval a szóhasználat korántsem olyan jelentős e téren, mint hogy ténylegesen mit értünk az adott szóhasználat alatt. Ha a könyvtől nem félünk, akkor így megérthetjük, hogy a csetbottól sem kell félni.)

Ha mindezzel tisztában vagyunk, akkor semmi gond. Nem fog ártani. Ha viszont nem tudjuk vagy nem fogadjuk el, hogy ez így van, akkor baj van, mert akkor az anyagot, a gépet, a programot, a tudattal nem rendelkező csetbotot véljük esetleg gondolkodónak, válaszolónak, tudattal rendelkezőnek. Akkor tehát a valóságot illetően hatalmas tévedésbe esünk. Ebben az esetben a probléma már nem kint van a világban, hanem a fejekben, az emberi testen belül. Valótlant gondolunk róla.

Milyen erők állnak a modern materiális technika, a csetbot mögött?

Egyébként a ChatGPT válaszait olvasgatva nagyon jól érezhető, hogy emögött egy hideg, minden emberi jelleget nélkülöző, akár a tudományosságot is mutató intelligencia áll, amelyet az antropozófiai szellemtudományban ahrimáninak nevezünk. Ez a magas szintű szellemiség inspirálta a létrejöttét. Az emberi intelligenciát utánozva, valamint érzésszerűséget, emberi jelleget kevéssé tartalmazva ad gépies válaszokat a leírt, a program számára hozzáférhető emberi tudáskincs leírt elemeiben kotorászva. Nemcsak hogy nem gondolkodik, hanem érezni és akarni sem tud, de nyelvi síkon elérhető, hogy teljesen úgy hasson a válasza, mintha érezne s akarna is. Akikben a materialista érzület erősebben jelen van, azokat ez nagyon le tudja nyűgözni.

A csetrobot alapvetően intellektuális életünk bizonyos segítségére lehet, de ha rosszul használjuk, akkor annak inkább az intellektuális mérgezésére. Hamarosan szó lesz róla, miből is áll ez elsősorban. A fejlesztők igyekeznek majd olyan reakciókat is mímeltetni vele, amelyek az emberi érzések kimutatására, humorizálásra sokkal jobban hajaznak, mint jelenleg. Szóval a népszerűsítés, a megszerettetése érdekében „emberibbé” próbálják majd tenni, hogy az ember nélkülözhetetlennek tartsa. (Az emberiségnek ez a megtévesztésre való nevelése a tamagocsi nevű gyerekjátékkal indult nagyjából az 1990-es években, amely egy hordozható kisállat-szimulátor volt.)

Persze az ilyen technikai újdonságokban hatalmas üzlet is van. A fejlesztő cége(ke)t ez mozgatja, a fejlesztés mögött álló ahrimáni szellemiséget pedig alapvetően két dolog. Egyrészt az, hogy az emberiség materiális életének mesterséges találmányokkal zsúfolt külső fejlődését előmozdítsa. Másrészt hogy olyan materiális újdonságot adjon nekünk, amivel esetleg le tud nyűgözni minket, illetve hogy e technológia függőjévé váljunk, hogy érezzük nélkülözhetetlennek, hogy higgyük gondolkodónak, tudatosnak stb. Az előbbi egy szükségszerű folyamat, mármint a ChatGPT születése, működése emberen kívül. Utóbbi viszont már kísértés, amennyiben az ember lelkében is olyan gondolatokat és érzéseket ültet el, amelyek révén megbízunk a ChatGPT válaszaiban, holott ezek nem is igazi válaszok, és nem is ismerjük a forrását, nem tudjuk, mennyire megbízható. Ráadásul a válaszok az algoritmust megírt emberek egyoldalú szemléletét is tükröz(het)ik, így manipulatívak lehetnek. Nem pusztán a válaszok lehetnek szemlélet szerint egyoldalúak, hanem akár kifejezett manipulatív szándékok szerinti válaszlehetőségek is lehetnek elrejtve benne.

Rudolf Steinertől, a materialista korunk megértését legjobban segítő beavatottól jól tudhatjuk, hogy a materialista találmányokat elsősorban az ilyen ahrimáninak nevezett szellemi lények inspirálják. Kisebb részben bizonyos luciferi lények is részt vesznek ebben, vagy legalábbis abban az emberi megértésre ható tevékenységben, hogy ezekre ne érzelmektől elragadtatva, dühösen, csípőből elutasítva, ne átkozódva, vagy félelemmel reagáljunk, hanem mindezt megértéssel fogadjuk. Ha félünk kipróbálni, ha dühösek vagyunk a léte miatt, akkor nem fogjuk rendesen megérteni, mivel előre félünk vagy dühösek vagyunk rá anélkül, hogy megértettük volna. Rudolf Steiner ebben igazi példaképünk lehet.

Spirituális szemléletű társaink közül néhányan rettentően maradi megvetéssel állnak minden ilyen új materiális találmányhoz. Néhányan azt is ördögtől valónak gondolják, ha kipróbáljuk a működését. Pedig az az ördögtől való, ha ilyen babonás félelem miatt nem merjük kipróbálni, nehogy kárt okozzon nekünk, nehogy megrontsa a gondolkodásunkat stb. Ha mindig szem előtt tartjuk azt, amit eddig leírtam, nem fog megrontani senkit. Egyébként pedig valóban megronthat bárkit, ha a tudatosságában, hozzáállásában nem képes olyan ellensúlyt képezni magában, amiről beszéltem.

Tudomásul kell venni, hogy az ahrimáni lények által inspirált gépek, robotok korába léptünk. Ez ellen nem harcolni kell, hanem mellette önálló és egyre szabadabb szellemi életre törekedni. „Az arimanizálódást nem fogjuk feltartóztatni, ne is tartóztassuk fel, mert különben úgy állnánk minden újfajta gépesítés előtt, mint a nürnbergi orvosok kollégiuma 1839-ben, vagy a berlini postamester a vasút építésekor, aki azt mondta: noha vonatot akarnak közlekedtetni Berlinből Potsdamba, mégis kiküldök heti két postakocsit, és senki sem fog ülni benne! – A mechanizáció nem tartóztatható fel, a kultúrának ilyen irányba kell haladnia. A kultúra arimanizálódást igényel. De mellé kell állítani azt, ami az ember bensejéből fakad, és ami az imaginációban, inspirációban és intuícióban ismét bölcsességet, szépséget és erőt hoz létre. Mert a kialakuló világok az ember világai lesznek, olyanok, amelyek szellemünkben, lelkünkben állnak majd előttünk, míg odakint működnek az arimáni gépi erők. Az imaginációból, inspirációból és intuícióból eredő erők hatalma irányítani tudja azt, ami egyébként legyőzné az embert az őt körülvevő arimanizálódás rohanó tempójával. Ami a szellemi világból, az imaginációból, inspirációból és intuícióból ered, az erősebb akármennyi lóerő-évnél, amely még a világ elgépiesítéséből fakadhat. Ám az embert legyőznék az elgépiesítő erők, ha nem találna ellensúlyt mindabban, amit az a szellemi világ kínál számára, amely felé törekednie kell.”¹

Nem a félelem, a megvetés, a felháborodás a helyes hozzáállás. Hova jutottunk volna, ha az autóra, a villanyvilágításra vagy a telefonhasználatra is ilyen maradi, utálkozó módon és tudati képességeinket paranoiásan féltve reagáltunk volna korábban? A modern szellemi ismeretek szerint – amelyet az antropozófiában találunk meg – a külső technológiák önmagukban nem kísértések, hanem a szükségszerű materialista fejlődés következményei. (A mesterséges sugárzások némileg már azok.) De a ChatGPT önmagában nem tesz semmi rosszat, főleg bennünk nem, csak létezik. Az ilyet főleg nem félelemtől és gyűlölettől vezettetve kell elutasítanunk, hanem nagy fokú megértésére kell törekednünk. Gyűlölni egyébként sem érdemes semmit sem. A gyűlölködés, felháborodás az ilyen találmányokon éretlen megnyilvánulás.

Ahrimáni lények inspirálták korábban a személygépkocsi, űrhajó, tévé, telefon, internet és még sok-sok találmány létrejöttét. Ezek a lények nem tartoznak a jó istenek közé, szabálytalan fejlődésen mennek át, de ettől még nem utálkozva, gyűlöletes érzésekkel, vagy félelemmel kell közelednünk az általuk sugallt találmányokhoz, hanem bátran, megértően, szellemi, antropozófiai megértéssel. Másképp nem tudjuk a mai ahrimáni erőkkel átitatott kultúránkat józanul érteni és a találmányokat bölcsen használni. Hiszen ami szükségszerűen jelenik meg a mai materialista korban mesterséges környezetünket alkotva, az a mi fejlődésünkre használható. Rajtunk múlik, hogy tudjuk-e bölcsen használni. Ha folyton csak azt lessük, hogy a fejlesztők vajon hogyan akarnak ezzel vagy azzal a találmánnyal nekünk rosszat, vagy hogyan akarnak az emberiségnek szenvedést vagy korai halált okozni stb., akkor még nem igazán találtuk meg, hogy mit kíván tőlünk e kor. Ahrimántól annak ellenére sem kell félni, hogy kísértő módon is tud tevékenykedni. De a külső materiális technika önmagában nem kísértés, hanem emberi fejlődésünk szükségszerű velejárója. Minden csak a mi helytelen viszonyulásunkból adódóan válhat kísértéssé, a ChatGPT is.

A régebbi találmányokat már azok sem gyűlölik, akik emberiségellenes összeesküvéseket keresnek a materialista fejlődés friss találmányai, például a ChatGPT mögött. Általában ők is minden nap autóba ülnek, mobiljuk van, villanyt kapcsolnak, villamossal utaznak stb., tehát igénybe veszik azt az ahrimáni technológiát, amitől egyébként rettegnek, amit szidnak, ami ellen szinte kötelességszerűen hadakoznak. Rengeteg olyan eszközt és technológiát használunk, amely mögött ahrimáni lények állnak. Erre egyébként a Védőoltásról szellemtudományosan című könyvemben is elég hosszasan kitértem – jó sok Rudolf Steiner közlést is idézve. Ennek ott számos vetületét tárgyaltam szellemtudományosan. Minden ilyen találmányt csak ellensúlyozni kell szellemileg, és nem fog ártani. A ChatGPT ebben a materialista-ahrimáni fejlődési folyamatban pusztán egy újabb lépcső. Ez sem kísértő, mint ahogy önmagában a mobiltelefon, a villany felkapcsolása és az autóval való utazás sem az, hiszen nem a mi lelkünkben, testünkben működnek ezek az eszközök, gépek, hanem rajtunk kívül. Rajtunk múlik, hogy mire, hogyan használjuk, és nem kötelező őket használni. Aki akar, éljen nomád életet mindenféle ilyen eszköz és gép nélkül, ne üljön autóba, ne használja az internetet, ne telefonáljon, és akkor majd hitelesen tud szitkozódni és kétségbe esni a külső fejlődés ilyen vívmányai miatt!

Az antropozófiai szellemtudomány alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a külső technika – így a ChatGPT – egyáltalán nem gonosz dolog. (A mesterséges sugárzások (elektromosság, távközlés) valamelyest már azok. Miért? Lásd említett könyvemben.) A ChatGPT mögött legfeljebb olyan lények állnak inspiráló módon, amelyek egy része kísértő, gonosz módon is képes működni. Kísértve akár rá is vehetnek minket arra, hogy erről ne gondolkodjunk valóságosan, ne használjuk bölcsen, ne is gondolkodjunk, csak pötyögjük be neki a kérdéseket stb.

Tudati lélek fejlődése és a materialista technika szoros kapcsolata

A modern antropozófiai szellemtudományból jól tudhatjuk, hogy az ember tudati, lelki-szellemi fejlődésen halad keresztül. Azért vagyunk a Földön ismétlődő megtestesülésekben, hogy lelkileg és szellemileg egyre többre legyünk képesek, egyre magasabb morális szintet érjünk el, egyre individuálisabbak legyünk és egyre nagyobb szabadságra tegyünk szert. E fejlődés különféle korszakokban zajlik. Mivel az ember lénye igencsak összetett, ezért az egymást követő korszakok az ember egyes lénytagjai közül mindig kifejezetten az egyiknek a fejlődését mozdítják elő. Van testünk, lelkünk és szellemünk, és mindegyik három-három részből áll. Lelkünkkel személyes vonatkozásokban, szubjektíven állunk a világhoz, szellemünkkel istenek módjára, morálisan, tudományos igénnyel, objektíven. Jelenleg az úgynevezett tudati lélek korában élünk, amely arra szolgál, hogy a három lelki tagunk közül a legmagasabb, a szellemhez legközelebb álló, a tudati lelkünk fejlődése menjen végbe. Minden ilyen fejlődési korszak 2160 évig tart. A tudati lélek fejlődésének most zajló korszaka 1413-ban kezdődött és 3573-ig tart. Ezalatt az idő alatt legalább kétszer inkarnálódunk, és ezekben a földi megtestesülésekben át kell mennünk azon a fejlődésen, amely előkészületet fog jelenteni arra, ami a következő korszakban vár ránk.

Mire szolgál mostani korunk? Arra, hogy lelkünk a maga tudati erősödésében egyéni módon felkészüljön a szellemi világ észlelésére, illetve a benne való tudatos életre. Ahhoz, hogy ez a tudati lélek kora utáni jövőben rendben megtörténhessen, előbb a mostani 2160 éves időszakban kell elérnünk egy magasabb fokú tudatosságot. E fejlődésnek persze több aspektusa is van, itt inkább csak a tudásszerzés szempontjából tárgyaljuk e témát. Lelkünkkel tudatosan és szabadon kell a szellemi ismeretek felé fordulni, és világosabb, élesebb tudatot fejleszteni lehetőleg minél több mindennel kapcsolatban.

Mindezt a fejlődést, a körülményeket a jó istenek rendezik így nekünk, akiket a szellemi hierarchia lényeinek szoktunk nevezni. E teremtő lények az emberi fejlődés elősegítéséhez igénybe veszik a szabálytalan fejlődésen áthaladó szellemi lények szabálytalan tevékenységeit is. Így használják fel a luciferi és ahrimáni lények működését főleg olyan formában, hogy engedik őket a materialista és szellemi környezetet befolyásolni, sőt akár kísértő módon is tevékenykedni. Ha a jó istenek engedik e lényeket működni az ember környezetében, sőt akár kísértő módon az ember lényében, és mi ezen csak felháborodni tudnánk, akkor csak szellemi éretlenségünkről tennénk tanúbizonyságot. Ami nem kísértő módon zajlik a világban, az nagyon is rendjén van a kialakult helyzetben. A nálunk sokkal bölcsebb és tudatosabb lények jobban tudják nálunk, mire van szükségünk a spirituális fejlődés előkészítéseként, mint mi. Ahrimáni lények által inspirált találmányokra kifejezetten szükségünk van ma. Most erre a materialista környezetre van szükségünk, amit főleg az ahrimáni lények „találnak ki”, „kiviteleznek” számunkra mindenféle „okos” eszközt „elénk, körénk téve”.

Így a ChatGPT (ro)botja a maga külső létében nem kísértés, hanem egy szükségszerű lépés a materializmus külső alakulásában a mi fejlődésünk érdekében. A materializmus mint világszemlélet az 1840-es években ért csúcsára, azóta leáldozóban van. Külsőleg azonban a materializmus csak 2493-ban éri el a csúcsát. Ezért van ez az egyre őrültebb tempójú materialista technológiai fejlődés a gőzgépek korától a robotok korába menően. 2493-ig még rengeteg forradalmi vívmánya lesz ennek az ahrimáni lények által jelentősen befolyásolt kornak.

A ChatGPT önmagában nem rossz és nem jó, hanem egy lehetőség, amivel akár élhetünk is. Mire jó? Bizonyos kérdésekre akár helyes válaszokat is kaphatunk tőle. Esetenként erre akár jó is lehet. Szerelmes levelet azért nem íratnék vele. Az érzelmi dolgokat mégiscsak személyesen kellene intézni, nem gép, robot segítségével. Viszont külső tudást lehet általa szerezni. De nem mindegy milyet.

Külső tudáshoz jutás fejlődése: saját megismerés → (közlés) könyv → kereső botok → válaszoló botok → ...

Hol, hogyan is találunk válaszokat a kérdéseinkre? Nyilván először is saját emberi lényünkben. Általában megfigyeléseket végzünk, és gondolkodunk a megfigyelt tényeken, és így jó esetben helyes, valós választ kapunk bizonyos kérdéseinkre. A válaszok elsődleges forrása tehát az emberi megismerés, amely természetesen sokkal magasabb szintre is fokozható, mint amit a természettudomány ma elismer.

Tudáshoz, válaszokhoz mások szóbeli elbeszéléséből és könyvekből is juthatunk. A könyvekben lévő tudás szintén az emberi megismerés eredménye, csak az már le van rögzítve. De mivel feleleveníthető a lelkünkben, ezért nagyon is hasznos tud lenni számunkra minden hangban és írásban – nyelvi formában – rögzített gondolat. Az utóbbi időben elterjedt az internet és olyan kereső (ro)botokat hoztak létre, amilyet naponta használunk. Például a Google keresőjét használva keresünk forrásokat, ahol választ találhatunk kérdéseinkre. Így tudás szerzéséhez, válaszokhoz egy ideje már nemcsak könyveket használunk, hanem automatizált keresőszoftvereket, (ro)botokat is. A ChatGPT, és majd a többi válaszadó bot – amelyek rendelkezésünkre fognak állni mostantól – egy következő lépcső a tudásszerzés materialista-fizikai módjainak a sorában. Ezek éppúgy halott nyelvi formákban adnak nekünk valamit, mint a nyomtatott könyvek. De az ilyen nyelvi megfogalmazásokat mi simán meg tudunk eleveníteni gondolkodásunkban. (Ebből is látható, mennyire nem kell félni, hogy zajlik körülöttünk a materiális fejlődés.)

Az ismeretszerzésnek immár negyedik generációjához jutottunk – ha lehet így mondani. Szellemi ismereteim alapján nem kétséges, hogy a legértékesebb a felsoroltak közül a személyes megfigyelésre alapozott emberi megismerés, amely érzéki és érzékfeletti megismerés egyaránt lehet. Ez az alap. De mások elmondásából, leírásából is juthatunk ilyen tudáshoz, tehát nem közvetlenül, hanem közvetve. A szóbeli magyarázat, majd a könyv volt az első közvetett tudásátadási és tudásszerzési mód – ha nagy vonalakban nézzük a fejlődést.

Ha eltekintünk a szóbeli közlések hallgatásától és a kézzel írt könyvektől, mutogatástól, egyéb jelek használatától, akkor el kell ismernünk, hogy a könyvnyomtatás egy ugrásszerű fejlődést jelentett e téren. Könyvek sokszorosításával ugyanannyi idő alatt sokkal több ember juthat a könyvben fellelhető tudáshoz, válaszokhoz, mint előtte. A kézzel írt könyvek korában alig volt könyv, és nagyon kevesen olvashatták őket. Aztán a tudati lélek korában a könyvnyomtatásnak köszönhetően a tudásszerzés olvasással zajló módja igencsak elterjedhetett. A könyvekkel az emberi tudáskincs nagy része sokak számára vált lehetővé, és ez éppen a tudati lélek kora kezdetétől vált lehetővé. Ez nem véletlen, és ennek megvan a maga értelme, hogy miért ekkortól. A tudati lélek kora 1413-ban kezdődött, és 40 év múlva Gutenberg már létre is hozta az első nyomdagépet.

Persze már a tudás kézírással való lerögzítése is ahrimáni inspiráció eredménye volt korábban, de a gépi sokszorosítás egy további lépes volt e mai materialista kor felé. Miért történt mindez? Mert erre volt szüksége az emberiségnek.

Aztán elég sokáig nem történt az ismeretszerzés módjában sok változás, csak a 19.-20. századtól. Előbb az elektromosság felfedezése és az ehhez fűződő találmányokra volt szükség, hogy aztán a számítástechnika, informatika, internet is hódító útjára indulhasson. A sokszorosított könyv után így jöttek először a botok, az internetes keresőszolgáltatók kereső (ro)botjai. Ma már sokan nem is nagyon olvasnak újságot, könyveket papíron, hanem csak képernyőn. Illetve ott sem könyveket olvasnak, hanem csak rövidebb írásokat. Mert ugyanakkor az is látható, hogy az információgazdagodás egyúttal a felszínességgel is együtt jár – egyelőre és általában. A Google keresőbotját egy ideje szinte minden internetező használja. Ez nem baj. Ha bölcsen használjuk, nagyon is hasznos tud lenni. A keresőbotokkal a tudáshoz jutás még gyorsabb, még könnyebb lett – legalábbis az intellektuális tudáshoz jutás. Ezekkel az eszközökkel, alkalmazásokkal találkoznunk kell e korban, erre van szükségünk most a fejlődéshez. A tudati lélek kezdetben főleg a fizikai test közvetítése által tud csak fejlődni. Amit e találkozások, ezen eszközök használata során fejlődünk, megtapasztalunk, az képez alapot a jövőbeli spirituális képességeink kifejlődéséhez. Ezen az intellektuális, halott gondolatokkal átjárt terepen kell megszerezni a tárgyilagos gondolkodást minél magasabb szinten, illetve egyre magasabb elevenségben és tudatosságban, illetve a szellemi világ iránt kifejlesztett nagy fokú nyitottságban.

Most pedig már itt vannak az első csetbotok is. Ezek megjelenését éppúgy nem helyes szorongva nézni vagy gyűlölni, mint ahogy az internetes keresőket sem szoktuk gyűlölni és nem félünk a használatuktól. Maradiság volna félni, szidni és gyűlölni őket. Maradiság volna harcolni ellenük. Csak bölcsen kell használni. A válaszadó csetrobot egy további lépést jelent a gépesítés, az automatizáció kiteljesítése felé a kereső robothoz képest. Keresgélni sem feltétlenül kell így az interneten, csak beírjuk a kérdést, és már köpi is ki a választ. Ezzel a halott, lényeget soha el nem érő tudáshoz jutás még könnyebbé, még kényelmesebbé vált, és mivel az internet is egyre csak terjed, és egyre gyorsabb, nagyon gyorsan nagyon sokan fogják használni a külső tudásuk gyarapítása érdekében. Nem kell már könyvtárakba járni, könyveket keresgélni, elolvasni több száz, több ezer oldalt; már internetes keresgélésre sincs szükség, a ChatGPT azonnal választ ad. Ennek használata rendkívül sok fáradtságos tudáskeresési tevékenységet megspórolhat nekünk. Már a Google keresője is sok tudáshoz jutást megkönnyített, sőt meg is gyorsított, de a csetbot ehhez képest is ugrásszerű lépést jelent – legalábbis annak, akit az általa nyújtott – kivonatolt – tudás kielégít.

Megfigyelhető, hogy az ahrimáni befolyásokra létrejövő találmányok egyre csak megkönnyítik számunkra a tudáshoz, válaszokhoz való hozzájutást. Persze főleg a materialista szemléletben fogant ismeretekhez való hozzájutást segítik.

A Google keresője által adott találatok megspórolják a könyvesboltba, könyvtárba, újságoshoz járást, a keresgélés nagy részét, de azért a válaszokat nekünk kell még kihámozni a találatok között található forrásokból. A ChatGPT ezt is megspórolja nekünk, és így még hamarabb juthatunk ismeretekhez. Persze csak külső, hideg tudáshoz juthatunk így – és bizonytalan, hogy az igaz-e vagy sem. Másrészt a csetbot válasza valamennyire mindig leegyszerűsítő lesz, amelyet ráadásul a szoftverben, algoritmusban lévő preferenciák is jelentősen befolyásolnak. Mi egyes emberként nem egészen arra az eredményre jutnánk, ha alaposan kutakodnánk, mint a csetrobot. Viszont olyan álláspontokat is megismerhetünk a válaszaiból, amelynek esetleg nem voltunk birtokában korábban, és nem is kerestünk volna rá, és ez így számunkra akár hasznos is lehet. Szóval sok előnye is lehet ennek, ha bölcsen, mértékkel és ellenőrzéssel használjuk. Akár bővíthetjük is általa intellektuális ismereteinket, de azért elég felszínesen csak. Egyesek akár még az elfogulatlan tudományos gondolkodás kezdetleges módját is tanulhatják „tőle”. Hiszen nem a tudás a lényeg, főleg a lényeget soha el nem érő külső tudás nem lényeges. Az igazán fontos az, hogy a tudás szerzése közben lelki, tudati fejlődésen, szellemi erősödésen menjünk keresztül. Nem azért van a természettudomány sem, hogy elméletei, magyarázatai által megismerjük a természetet, hanem arra, hogy a gondolkodást tanuljuk, fejlesszük a tudományos tevékenység, a tárgyi megismerés közben.

Az ilyen csetbotos tudásszerzésnél persze nagy kérdés az, hogy a válasz mennyiben felel meg a valóságnak. Még az sem biztos, hogy a materialista szemlélethez igazodó tudományos szemléletnek megfelel, nem hogy a valóságnak. Szóval azért további kutakodásra legtöbbször szükség lehet, nehogy félrevezetődjünk általa. Én mindenesetre inkább a Google keresőjét fogom használni továbbra is, ott nagyobb szabadságom van a válasz megtalálásában és kialakításában.

De kétségtelen, hogy a ChatGPT robotja éppúgy használható tudás megszerzésére, mint például a Google kereső robotja, legfeljebb még óvatosabban kell a válasz igazságtartalmához hozzáállni, mint a Google kereső találatai esetén, mert itt a program már "előrágta", leegyszerűsítette nekünk a választ. Nem ismerjük a forrásait, hogy honnan szedte a válaszait. Nem ismerjük azt sem, hogy mi számít a program íróinak hiteles tudásnak, és mi nem. Szóval ez akár egy világszemléleti (materialista) manipuláció eszköze is lehet majd, és valószínűleg egyre inkább azzá is fog válni. Amennyiben a helytelen, valótlan ismeretekből éppúgy építkezik a csetbot, mint a helyes és valóságos ismeretekből – márpedig ebben biztosak lehetünk –, akkor további kétségeink lehetnek megbízhatóságát tekintve. Én nem nagyon bíznék meg a válaszaiban. Lehet, hogy fogom majd használni, de a választ leellenőrizném, utánajárnék még a kérdéses dolognak.

Mindazonáltal az is a mi tudatosodásunkat szolgálja, hogy mind az internetes keresővel, mind a csetbottal nagy tévedési lehetőségekkel kell számolnunk. Itt gyakorolni tudjuk azt, hogy a gondolkodásnak az igazság keresésévé kell válni. Kutatni kell az igazságot, nem rábökni, hogy „na, ez az”, és nem megelégedni a csetbot válaszaival. Ez egy ahrimáni csapda, de ugyanakkor szükséges kihívás a mai korban, hogy meg tudjuk találni vele szemben azt, ami valóban szellemi előrehaladást jelent számunkra. A külső technika ennek pusztán a közvetett eszköze.

A Google kereső találatai potenciális tudásforrások lehetnek számunkra. Ott még nekünk kell kiszűrni, mit tartunk érdemesnek figyelembe venni, és mit nem. Ez a lehetőség a ChatGPT esetén már nem áll rendelkezésünkre. Az újabbnál újabb ahrimáni-materialista technológiák tehát egyre gyorsabb tudásszerzést tesznek lehetővé. Ez a fejlődés általában azt is elősegíti – és ezt már tapasztaljuk is –, hogy a tudás egyre felszínesebb legyen. Persze ez is egy próba számunkra, amely arra szolgál, hogy alaposabbak, óvatosabbak legyünk az információkat illetően. Ez is a tudatosabbá válásunkat szolgálja.

Általában minél lassabban jutunk tudáshoz, az annál mélyebben belénk tud ivódni. Ennek nem utolsósorban az is az oka, hogy ilyenkor marad időnk át is érezni, át is gondolni a tudást, nem csak futólag rágondolni. A könyvek korában még kevesebb tudáshoz jutottunk általában, de ebből adódóan mélyebbhez. A Google keresővel sokkal több tudás áll rendelkezésünkre, és az interneten keresztül ezt a tudást az ember amúgy is hajlamos felszínesebben magába szívni. Ráadásul sokszor olyan sok tudásforrás áll a rendelkezésünkre, hogy ez is arra késztet minket, hogy ebből is, abból is elsajátítsunk egy kicsit, de így mindegyikből felszínesebb tudáshoz jutunk csak. Több tudáshoz juthatunk rövidebb idő alatt, de nem olyanhoz, amely érzéseinket, akaratunkat is képes megmozgatni. A természettudományos ismeretek egyébként sem nagyon alkalmasak erre. Kutyafuttában olvasva pedig végképp nem alkalmasak ilyesmire. Az ahrimáni technológia tehát egyre újabb vívmányaival azt éri el, hogy gyorsabban juthatunk több, kevesebbet érő tudáshoz, mint korábban. A ChatGPT egyenesen az algoritmus által „megrágva”, leegyszerűsítve, kizárólag a gondolati tartalomra összpontosítva adja artikulált válaszait.

Mindennek persze értelme van. Ez igazán kiváló kihívás a tudati léleknek, hogy ilyen külső környezetben törekedjen szellemi életet élni. A tudati lélek korában tudati képességeinknek kell élesednie. Felfogásunknak nyitottabbá, átfogóbbá és gyorsabbá, élesebbé is kell válnia, és ezt kifejezetten segítik ezek a modern materialista-ahrimáni találmányok. Tudati képességeink fejlődéséhez szükséges, hogy felfogásunk, tudatosságunk nagyon „penge” és a pillanatokra is jól "reagáló", igen élesen tudatosító legyen.² Ezt először ebben a materialista környezetben, a fizikai-érzékszervi ingerek, ismeretek tengerében gyakorolva kell megszereznünk, vagy legalábbis egyre magasabbra kellene fejleszteni, hogy a jövő szellemi kultúrájában is alkalmazni tudjuk majd, például spirituális élményeink tudatosítása érdekében.

Akinek voltak már legalább kisebb érzékfeletti élményei, azok jól tudják, milyen könnyen elillan az a pillanatnyi élmény, amelyet átélt. Ez ahhoz hasonlítható, mint az álom elfeledése. Egyik pillanatban még tudtam mit áldmodtam, a következőben már el is felejtettem. Érzékfeletti élményeinkből kezdetben kevés tudatosodik csak. Az ember ezen élmények közben is rendszerint sokkal többet átél, csak egy részét nem képes még tudatossá tenni – ezért nem is szabad túl sokra tartani ezeket a kezdeti élményeket. A jövőben a materialista kort egy spirituális kor fogja felváltani. Ez ébredezik így provizórikusan a lelki-szellemi lényünkben, tudati lelkünk kifejlődése közben. A tudati lélek korát követő, a 3573 utáni szellemi (manasz) korra kell ma így felkészülnünk. A materialista-ahrimáni környezet jelzett alakulása ezt segíti; az ellenállást, illetve a fejlődési, tudaterősítési lehetőségeket adja.

Az internetes kereséssel sok-sok információhoz juthatunk hozzá. A csetbottól már a kész választ is megkaphatjuk. Így még több információhoz juthatunk ugyanannyi idő alatt. Ez egyrészt edzzi a tudati felfogásunkat. Másrészt ez arra is szolgál, hogy a sok igaz és hamis ismeret bölcs szelektálását tudatosságunk fokozásával gyakoroljuk.

(Mellékszálként hozzáfűznék ehhez mást is, de ez csak egy kitérő. E kor még abban is segít, hogy életünket egyre elviselhetetlenebb tempójúvá, egyre hajszoltabbá teszi. Ehhez persze a haszonelvű, egoista szemlélet követése, illetve az így kialakított szokások, társadalmi élet szükséges, amelyet jelentős részben ugyancsak az ahrimáni lények inspiráló tevékenységének engedelmeskedve hozunk létre. Ez a tevékenységük kísértő jellegű, nem pusztán inspirálás, ez már erőszakos befolyásolás, mivel lelkünket a saját emberi testünkből és lelkünkből ösztönzik – szabadságunkat sértve – olyan dolgok véghezvitelére, amellyel lelki egyensúlyunk is veszélyeztetve van, illetve az egyes embert egoizmusra, kényelemre, gátlástalanságra, a többiek hajszolására késztetik stb. De ez is csak azért van, hogy tudatosabbá válva megszüntessük ezt a helyzetet, tegyünk azért, hogy ez ne így legyen. Ahhoz, hogy kilépjünk az ilyen élethelyzetekből, kénytelenek vagyunk tudatosabbá válni. Magasabb öntudatra ébredésünk nélkül nem lépünk ki az ilyen helyzetekből. A mai korban az ilyen helyzetek által is tudatosságunk fejlődik. Ma sok minden azért van, hogy mi általunk, a tudatfejlődésünknek köszönhetően szűnjön meg. Ezek a helyzetek ilyen módon tudati lelkünknek adnak fejlődési lehetőséget. Ha tudatosabban rendezzük be életünket, akkor egyre kevésbé leszünk hajszoltak. Tudati lelkünknek nemcsak e materialista kor a nevelője, hanem az ilyen megszüntetésre váró életkörülmények is.)

A mai világban egyre nagyobb információdömpingben élünk. Innen is, onnan is, amonnan is jön az inger, sokszor egyidejűleg több irányból. Különösen a városi forgatagban éri az embert nagyon sok inger. Ez igencsak megterheli tudatunkat, figyelmünket. Testi egészségünk ennek kárát is láthatja, de lelki-szellemi fejlődésünk szempontjából viszont hasznos. Pillanatnyi egészségünk talán kicsit megsínyli ezt, de ennek akkor is értelme van, hogy ezzel szembesülnünk kell. Ez is csak egyfajta tudati iskolázás, csak éppen a mindennapi élet adta iskolázás. Azért érnek minket az ingerek oly sűrűn, azért keressük az ingergazdag környezetet, mert tudati lelkünknek, fejlődésünknek erre van szüksége. Azért érnek ma minket ilyen sűrűn ebben a korban az ingerek – nagyrészt az ahrimáni technológiáknak köszönhetően –, hogy edzzék tudati képességeinket. Ezek arra késztetnek minket, hogy gyorsabbá váljon felfogásunk, lélekjelenlétünk, gyorsabban tudjunk váltani az egyes ingerek felfogott benyomásai között, és ezáltal jobban tudjuk uralni a tudatunk működését, önmagunkat. Ezáltal a szabadságunk is nő tudatunkban. Erre azért is szükség van, mert minél kevésbé vagyunk tudatosak, annál inkább manipulálják gondolatainkat, érzéseinket, tetteinket a kísértő lények. Ennek a tudati lélek kora utáni jövőben jóval kevésbé szabad már előfordulnia majd, mert ez akkor, amikor a szellemi képességeink sokkal jobban fognak éledezni, mint most, hatalmas tévedésekhez, szellemi bukáshoz vezethetnek. Másrészt – ugye – a szellemi-magasabb ismeretek eleinte sokszor csak bevillannak a tudatba, és ezeket csak akkor tudjuk tudatossá tenni, ha előzőleg – a jelenlegi tudati lélek korában – tudatosságunk, lélekjelenlétünk megerősödött, figyelmünk ereje megnőtt és uralmunk alá került. Ahhoz, hogy szellemi élményeink tudatossá válását és megértését a jövőben ne szalasszuk el, ezért kell most a tárgyi tudatban, a halott gondolatok világában megszereznünk egy viszonylagosan nagy gondolati világosságot, gyors felfogó és átlátó képességet – és nem utolsósorban egy spirituális érdeklődést. Ez a tudati lélek korának az egyik legfőbb értelme számunkra. Így a fizikai test által, a fizikai világban – nagyrészt mesterséges, halott környezetben – válunk szellemben nyitottabbá, felfogásban gyorssá, tudatosságban acélossá! Ez a mai michaeli kor egyik nagy feladata számunkra, és ezért alakul így a világ körülöttünk.

Összességében kijelenthető, hogy a ChatGPT-t ugyanúgy helyes lehet használni esetenként, bizonyos célokra, mint ahogy a Google keresőjét, csak az így kapott információkkal célszerű sokkal kritikusabban bánni. Másrészt mindezt nem is annyira a külső tudás kitáguló lehetőségeinek kell tartanunk, hanem annak felhívásaként, hogy „Ember, inkább te gondolkodj! Ember, légy tudatosabb” Hiszen a tudatosságunkat egyelőre csak gondolkodásunkból kiindulóan tudjuk acélosabbá tenni, a ChatGPT „kihányt” szövege által nem.

2023. 02. 25.

Jegyzetek:

1: Rudolf Steiner: Híd a világ szellemisége és az ember fizikai léte között, GA 202, 1920. november 28.

2: A mesterséges elektromágneses sugárzások felfogásgyengítő hatásairól is írtam a Védőoltásról szellemtudományosan című könyvemben, és ezt az ártalmas hatást máris simán tudjuk ellensúlyozni tudatosságunk fokozódásával. Ezt sokan tapasztalják. Persze ezek a külső hatások – ugyanilyen rohamtempóban – még fokozódni fognak 2493-ig, de ezzel párhuzamosan kell erősíteni tudatunkat. Ez is arra szolgál, hogy általa szellemben, tudatosságban többek legyünk, mint enélkül lennénk.

Lásd még:

Korunk megértése az emberi fejlődés fényében