• Kezdőlap
  • Cikkek
  • Milyen hosszúságúak a yugák? A kali yuga és az új fénykor
  • Gellért Ferenc

Milyen hosszúságúak a yugák? A kali yuga és az új fénykor

Rudolf Steiner saját szellemi kutatásai alapján is léteznek azok a világkorszakok, amelyeket a keleti hagyományok alapján yugáknak nevezünk.

Ezzel a Szellemi útmutatások a 21. századra című könyvemben is foglalkoztam. Mik is a yugák?

„… Négy korszakot különböztetnek meg, a krita- (vagy szatja-), tréta-, dvapára- és kali jugát. Ezeket itt nyugaton az ókori görögök közvetítésével aranykornak, ezüstkornak, bronzkornak (rézkornak) és sötét kornak (vaskornak) nevezik. Ma az ezzel foglalkozó szakértők a legrövidebb yugát is többszázezer évesnek gondolják. Az alábbi táblázatban ezeket a korszakokat, a hozzájuk tartozó számokat – amiket tévesen időtartamoknak hisznek –, és időtartamukat tekinthetjük át:

yugák

... A krita-yuga, az aranykor: az istenekkel való együttélés kora. Az érzékfeletti érintkezés a legmagasabb szinten megvalósult a teremtő szellemi lények és az emberek között. Ekkor még az istenek akarata uralkodott az emberek világában is, és ezt mindenki közvetlen módon átélte.

A tréta-yugában, az ezüstkorban az istenek és az emberek közötti viszony lazulni kezdett, de a közvetlen tapasztalás lehetősége még nem veszett el. Álomszerű tisztánlátásban tapasztalható maradt, hogy az istenek nem hagyták el őket teljesen. Az ember érezte, tudta, hogy benne is ezeknek az isteni-szellemi lényeknek az impulzusai működnek.

A dvapára-yuga idején egy alacsonyabb szintű derengő, tompa, álomszerű tisztánlátásban még megtapasztalható, átélhető volt az isteni lét, de lassan csak a korábbi viszonyokra való emlékezés maradt meg, ami az első kultúrkorszakban még oly jelentős volt.

A kali juga ideje az érzékfeletti érintkezés teljes eltűnésének, az istenek nélküli szellemi-lelki életnek, a velük való közvetlen kapcsolat hiányának a kora. Nemcsak a közvetlen átélés, a tisztánlátás, hanem már az emlékezés mint a közvetetten megmaradó tudás biztosítéka is eltűnt a tudatból. Az érzékfeletti-szellemi léttapasztalás teljesen megszűnt. Az ember már nem érzékelte az isteneket, nem is emlékezett az egykori kapcsolatokra: beköszöntött a sötétség korszaka.".1

Jelentős értelmezési különbségek vannak az ősi keleti bölcsesség és a modern nyugati bölcsesség, az antropozófiai szellemtudomány között a yugák hosszát illetően. A kali yuga hosszát például a keleti tanok jó ismerői 432 000 évnek veszik. Kezdetében nincs vita, a végében igen. A keleti tanok mai értelmezése szerint a kali yugából, a sötét korból alig 5000 év telt el, és még nagyon sokáig nem lesz vége. Ezzel szemben korunk legnagyobb beavatottja szerint a kali yuga 5000 évig tartott összesen, és már egy új korban élünk. „Az 5000 évig tartó sötét kor Krisztus előtt 3101-ben kezdődött és 1899-ben ért véget. Jelenleg egy azt követő, 2500 éves periódusban élünk, amelyet Rudolf Steiner az ismét ébredező szellemi-érzékfeletti észlelés miatt a fény vagy a világosság korának nevezett.”2

Ha a keleti tanításokban megadott – a táblázatban is szereplő – nagy számokat földi éveknek vesszük, akkor az derül ki, hogy a modern szellemi kutatások szerint ez lehetetlenség. Nem is lehet olyan régóta emberi vagy földi évekről beszélni, mint amilyen nagy számok meg vannak adva. A Föld nem is kering olyan régóta a Nap körül, amely alapján az éveket, napokat számoljuk. Emiatt be kell látnunk, hogy a keleti tanokban a yugákra megadott számok nem éveket jelölnek, hanem arányokat. A négy yuga teljes időtartama: 50 000 évet ölelt fel 1899-ig bezárólag. Ez megfelel annak az időtartamnak, amióta a „Föld” a Nap körül kering.3 Előzőleg még nem keringett a Nap körül, így a mai értelemben vett évekről sem beszélhetünk.

Mivel magyarázható a yugák hosszának félreértelmezése?

Először is a keleti beavatottak nem bonyolódtak annyira az anyagi-fizikai világba, hogy pontos évek megadására törekedtek volna. Céljuk legfeljebb az volt, hogy a nagy világkorszakokról, azok egymáshoz viszonyított arányáról tudósítsanak.

Másrészt nem árt tudni, hogy a yugákról szóló tanítás nem is a keleti ősbölcsesség virágkorából származik. Már a négy Véda sem a keleti bölcsesség virágkorban született, hanem évezredekkel később. Amikor az emberek elhatározták, hogy írásban rögzítik ismereteiket, akkor már erősen kihunyófélben voltak a szellemi képességek. Az írásban való lerögzítés akkor kezdett tért hódítani, amikor az emberi emlékezés is jelentősen beszűkült több másik szellemi képességgel együtt. Ezért érezték úgy a keleti bölcsek, hogy most már le kell írni azt, ami addig beavatottról tanítványra szóbeli közlésekkel szállt át.

A négy Véda nem tartalmaz semmit a yugákról. A yugákról csak a jóval később megírt, az elmúlt 5000 év során (nagyrészt az elmúlt 2-3000 év során) keletkezett szent művekben – Vishnu Smritiben (20. fejezet), a Mahábháratában (pl. Vanaparva 149, 183), a Manusmritiben (I.81.-86.), és a Puránák (pl. Brahmá, 122-123.; Matsya, 142-143.; Naradiya, Purvardha, 41.; Bhagavata Puránában)4 – jelent meg ismeret. Ez azért fontos, mert ez már az a korszak, amit a keleti tanok is kali yugának, sötét kornak neveznek (Kr. e. 3102-től számítják, Rudolf Steiner szerint Kr. e. 3101-től tart). A sötét kornak pont az volt a jellemzője, hogy a szellemi tapasztalás és a szellemi ismeretekhez jutás nehéz lett, a szellemi világ mintegy elsötétült a megismerésre törekvők előtt, bizonyos mértékben még a beavatottak számára is. Nem tudtak olyan hatalmas bölcsességhez jutni, nem tudtak olyan magas szintű megfigyeléseket végezni a szellemi síkon, mint előtte, és 1899 óta. Ennek folytán jöhetett létre az a téves értelmezés, amely a yugák évszázados, évmilliós hosszúságú korszakait taglalja. Amikor a keleti beavatottak a yugákról először adtak hírt, már elsötétült annak valósághoz hű értelmezése. Persze a beavatottak előtte is tudhattak erről, de akkoriban ezt nem írta le senki, ezért eredeti tisztaságában nem maradt ránk erről semmilyen tudás. Amikor viszont leírták, akkor már érvényesült a szellemi sötétség korának hatása, így nem csoda, hogy tévedés került a yugák hosszának értelmezésébe.

A yugákról szóló tanítás ezek szerint – legalábbis az írások alapján – nem is olyan ősi, már a szellemi hanyatlásnak abban a sötét korában született, amikor a szellemi ismeretekhez való hozzáférés is jelentősen csökkent mértékű lett. Valójában egy olyan korban jött létre, amikor az emberiség beavatott szellemi vezetői is erősen kezdték elveszíteni atavisztikus szellemi-tisztánlátó képességeiket.

A Rigvédában is csupán némi utalás van a yugákra. Csak annyiban találunk benne utalást benne, hogy egy indiai kockajátékról található benne egy leírás, amelyben a számok aránya pontosan megfelel a yugák fenti táblázatban leírt arányának. Ez az arány igaz, megfelel a valóságnak a kali yugát követő fény korának első nagy beavatottja, Rudolf Steiner szerint is. A modern antropozófiai szellemi kutatások is megerősítik, hogy a keleti tanokban is leírt yugák hossza sorban a 4:3:2:1 arányt követte. Ezek tényleges hossza: 20000, 15000, 10000, 5000.

Egyébként a keleti tanok mai értelmezése a yugák hosszáról már a kései leírásnak sem az eredetije. Ami erről a keleti tanokra hivatkozva terjed, az már egy téves értelmezés. Eredendően arról volt szó, hogy a krita (szatyja) yuga 4800, a tréta 3600, a dvapára 2400, a kali yuga pedig 1200 istenévig tart. És mivel egy téves tanítás szerint úgy tartják keleten, hogy minden istenév 360 emberi évig tart, ezért az eredetileg megadott számokat megszorozták 360-nal, és így adódtak keleten a nagy számok. E számoknak csupán az aránya igaz, nem éveket jelentenek.

A kali yuga nem 432 000, hanem 5000 év hosszúságú. Egyébként „Helena Petrovna Blavatsky, a Teozófiai Társaság korábbi prominens személyisége is 5000 évet adott meg a kali yuga hosszának”5 – Rudolf Steinertől függetlenül.

Eszerint 1899 óta nem a sötét korban, hanem egy új korban élünk, ahogyan ezt az új kor első nagy beavatottja felfedte. A kali yuga lejártát követően azonnal megjelent nyugaton, Európa közepén egy nagy beavatott, Rudolf Steiner – hatalmas szellemi tudáskincset ránk hagyva, megadva a sötét kor utáni fény korának alaphangjait és irányát. A kali yuga 5000 éve alatt a beavatottaknak nem volt lehetőségük olyan mélyre hatolni a szellemi világba, hogy a materializmusba süllyedt emberiségnek korhű szellemi ismereteket és utat mutassanak. Nagyrészt a kali yuga előtti korból származó szellemi tanításokra hagyatkoztak, azokat is egyre kevésbé értették. Mostantól minden ismét – szellemileg is – érthetővé válhat, sőt sokkal több minden, mint korábban, hiszen az emberi én szellemi-lelki fejlődését segítő magasztos naplény, Krisztus egyesítette sorsát az emberiséggel.

A mostani korról a keleti tanok nem szólnak. Ez a fény, a szellemi ébredés, a Nap-tudás kora. Nem érdemes várni semmiféle fényes kort – a külső materialista kultúra dacára – szellemileg már benne élünk. Ennek a Napnál is világosabb bizonyítéka az emberiség hatalmas mértékű szellemi ébredezése, amely közel 150 éve világszerte tapasztalható. Szellemileg kiléptünk a sötét korból, a materializmus sötétsége helyett egyre többen ismét a spirituális, ezoterikus, okkult tanokat, sőt a személyes érzékfeletti tapasztalásokat keresik. Ez a tudatos szellemi útkeresés a kali yuga utáni új kor egyik fő ismertetőjegye. 1899 óta emberek százmilliói fordultak a lelki önfejlesztés felé, és keresik sokkal nagyobb arányban a szellemi igazságokat, mint a kali yuga idején. (Eközben egy darabig még a külső materializmusban továbbgördül a letűnt kali yuga hatása. De csak külsőleg, hogy ennek farvizén a 7-8000-es években egy az atlantiszi katasztrófához hasonló mértékű katasztrófa következhessen be. Ezáltal fognak a lelki-szellemi fejlődésünk számára újabb lehetőségek adódni.)

Jegyzetek:

1: Rudolf Steiner: Das Ereignis der Christus-Erscheinung, GA 118, 1.ea. Karlsruhe, 1910. 01. 25., valamint A Krisztus-impulzus és az éntudat fejlődése, GA 116, 3. ea. alapján.

2: Gellért Ferenc: Szellemi útmutatások a 21. századra

3: Kezdetben Föld+Hold együttesen keringett a Nap körül, majd a Hold kivált a Földből. A Föld Napból való kiválása az úgynevezett hiperboreusi korszakban történt, lényegében 23 alkorszaknyi (kultúrkorszaknyi) idővel ezelőtt (2160×21=49680 év). A korszakok áttekintő leírását szintén a Szellemi útmutatások a 21. századra című könyv tartalmazza.

4: "Merriam-Webster's Encyclopedia of World Religions: https://archive.org/details/isbn_9780877790440/page/1159/mode/1up

5: Gellért Ferenc: Szellemi útmutatások a 21. századra

2022. 10. 02.

Minden jog fenntartva © Gellért Ferenc