• Gellért Ferenc

Csillag-nap, Hold-nap, Nap-nap – a magyarok Istenének tanításaiból

A beszédhangok titkai című könyvemben már rávilágítottam néhány fontos szavunk bölcsességgel teli jelentésére és tanító jellegére. E kis írásom tartalma a könyv e fejezetét egészíti ki. Amiről itt szó esik, az is a magyarok Istenének1 egyfajta szellemi tanítása, amelyet – némi szellemi ismerettel – pusztán a nyelvből le lehet vezetni.

Nap – nap

A földi idő múlása azzal függ össze, hogy a naprendszer égitestjei egymáshoz képest mozognak, illetve hogy a Föld saját tengelye körül forog. Az idő múlását is ezzel mérjük. Például egy napnak azt az időtartamot vesszük, amikor a Nap és a Föld egymáshoz képest nagyjából ismét ugyanúgy helyezkedik el, miután mozogtak. A nappal és éjjel váltakozása a Föld tengely körüli forgásának következménye. Az ilyen mozgásokból adódik, hogy az égitesteket nagyjából körpályákon (elliptikus vagy spirális pályákon) mozgóknak látjuk. A Földről nézve a Nap a Föld körül egy nap alatt egy kört tesz meg. Emiatt nem is nagyon csodálkozhatunk azon, hogy a 24 órás napot jelölő szavunk a Napról kapta nevét. A nappalok és éjjelek váltakozását adó napi ritmus tehát a Nappal áll nagyon szoros kapcsolatban. A nap szó a Nap kozmikus hatásaira utal. Egy nap során a Nappal élünk, megéljük hatásainak teljes spektrumát. Különösen napkeltétől napnyugtáig élünk a Nappal, annak melegével, fényével, lelki-szellemi hatásaival, ezért a nap e szakaszát úgy is nevezzük, hogy nappal. De amikor lenyugszik, akkor is hat a Nap ránk, csak a Földön keresztül, és így lesz teljes számunkra egy nap alatt a Nap-hatás. Minden nap a Nap hatásait éljük meg ismétlődően, a maga teljességében, különösen nappal. A Nap hatása annyira erős és uralkodó a többi égitest hatásaihoz képest, hogy ezt azok legfeljebb kisebb mértékben tudják befolyásolni, leginkább a Hold.

Hold – hónap

A Hold a Föld körül kering, és szintén köröket ír le a maga látszólagos pályáján. Ennek következménye az, hogy a Nap által megvilágított Holdat különféle megvilágítottsági fázisokban látjuk újhold és a telihold, illetve telihold és újhold között. Ugyanaz a megvilágítottság nagyjából 29 naponként ismétlődik. A Hold-körforgás ezen időtartama a Hold-nap. Ezért képezte a magyarok Istene (nyelvszelleme) a Hold-nap, azaz a Hold Föld körüli keringésének ismeretéből és jelentőségteljességéből a hónap szavunkat. A hónap szavunk arra is tanít, hogy egy hónap kb. 29 napja alatt a Hold is teljes kozmikus hatást tud érvényesíteni, közvetíteni, mint ahogy a Nap egyetlen 24 órás nap alatt. A Napnak és – a holdfázisok alapján – a Holdnak is egy kört kell leírnia a Föld körül – a Földről nézve és a Naphoz is viszonyítva –, hogy azt mondhassuk: ismét eltelt a Nap egy napja vagy a Hold egy napja.

A földi világ történéseit természetesen nemcsak a napok Nap-hatásai alakítják, hanem ebbe belejátszik a Hold is a maga kozmikus hatásaival, kb. 29 napos ritmusával. A Hold a Hold-nap időtartamából adódóan csak kb. 29-ed akkorra hatással lenne a Földre – fizikai szempontból –, mint amekkora hatással a Nap van 24 óra alatt. Mivel azonban jóval közelebbről fejti ki hatását, ezért a különbség hozzávetőlegesen 12-ede a Napénak.

Nyelvszellemünk így arra is tanít, hogy ha jobban akarjátok érteni a fejlődéseteket, világotokat, akkor tanulmányozzátok csak a körforgásokat2, amiről az antropozófiában és a teozófiában is oly sok szó esik a spirituális ébredezés mai korában.

Egy napnyi, illetve nagyjából hónapnyi idő alatt zajló körforgás alatt a Nap, illetve a Hold teljes kozmikus hatása érvényre jut. Mindegyik teljes körforgás. A Nap-nap és a Hold-nap is egy teljesség. Miért nap a hónap? Azért, mert a Nap világítja meg a Holdat, a Nap meghatározó jelentőségű. A Nap napja és a Hold napja is összefügg a Nappal, de utóbbinál a Hold a főszereplő.

(Állatövi) csillagok – esztendő

A Nap egy év alatt tesz meg egy teljes kört az égen a csillagok előtt. Egy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy ismét ugyanazon állatövi csillag előtt tartózkodjon. Ez is egy körforgás. Mondhatjuk, hogy egy esztendő voltaképpen egy csillag-nap, hiszen itt is fontos szerepet játszik a Nap.

Mit rejt az esztendő szavunk? Egy esztendő alatt 12 Hold-nap (hónap) forog le, és még majdnem egy fél. Az esztendő szó viszont a más nyelvekből is ismert csillag jelentésű asztra, aszter szóból, pontosabban az szt, st szóelemből van képezve (Eszter, Istar, Krisztus, Isten név is innen ered, sőt minden bizonnyal a test, est(e), rest, lusta szavunk is).3 Valószínűsíthető, hogy az szt, st csillagot jelölő szógyököt a magyarok Istene helyezte bele a magyar nyelvbe – az ősmagyarok inspirálásával – az ősidőkben. Eszerint nem más nyelvektől történő átvétellel került hozzánk egyik ilyen jelentésösszefüggést tartalmazó szó sem, hiszen oly sok szavunkban ezzel a gyökkel (hangpárral) történik utalás a csillagvilágra. Amikor ma kimondjuk az esztendő szót, akkor általában nem is gondolunk mély tartalmára. Pedig az szt és st szóelem jelentése a magyarban is csillaggal vagy csillagvilággal való szoros összefüggést hordoz. A régi korokban még evidens volt az a tudás, hogy nincs fizikai létező szellem, isten nélkül, így a magyar isten szóban is azért szerepel a csillag jelentésű szóelem, mert a magyarok Istene úgy látta jónak, ha a magyarok érzik, hogy az a lény, akire az isten szóval utalnak, az a csillagvilágokban található meg szellemileg. A csillagok, égitestek mögött egyébként ténylegesen szellemi, isteni, azaz csillaglények élnek, és folyton küldik erőiket a Föld felé. Az szt, st olyan szóelem, mint egy gyök, voltaképpen rejtett gyök, kevesen ismerik még. A gyökben többnyire hangpárok hordoznak olyan önálló jelentéseket, valóságos szellemi összefüggéseket vagy tényeket jelölve, amelyek aztán különféle magánhangzókkal és akár egyéb mássalhangzókkal társulva alakulnak egymással jelentésbeli rokonságban álló szavakká. A rokonságot esetünkben az szt vagy st adja.

Miért szerepel a csillag jelentésű szt gyök az esztendő szavunkban? Mert a Nap egy esztendő alatt tesz meg egy kört látszólagos pályáján a Föld körül. Az év hatásaira való utalásnál pont az a lényeges a magyarok Istene szerint, hogy a csillagok okoznak, tesznek valamit, ezért esztendő. A csillagok hatásait tekintve egy év számít egy napnak, vagyis teljes körnek. Ez a csillag-nap vagy esztendő. A magyarok Istene (nyelvszelleme) arra tanít, hogy egy esztendő alatt egy kört teszünk a csillagvilághoz viszonyítva, és hogy a csillaghatásokban, az „(e)szt”-hatásokban folyton részesülünk. Egy év alatt mind a 12-félében, hiszen az állatövi csillagképek szellemileg 12-féle szellemi, kerubi lénycsoportosulás hatásai szerint tagolódnak. E hatások aztán a Föld felé leáradva a naprendszer bolygói által módosulnak, terelődnek, akadályokba ütköznek. Elsősorban a Nap és a Hold meghatározó ebben. (A Szaturnuszon kívüli bolygók csak nagyon kevéssé, illetve ritkább esetben, rendszerint kevesebb embert érintenek közvetlenül.)

A hét napjai

Így tükrözi még ma is a magyar nyelv a kozmosszal, a világrenddel való együttélésünket. Sok más nyelv is tartalmaz hasonlóan bölcs tanításokat, némelyik bizonyos szempontból olyat is, amely a magyarban nincs benne. A hónap jelentésű német Monat és angol month szó is az adott nyelv Holdat jelölő szavából lett képezve. Sőt, ezekben a nyelvekben, illetve az indoeurópaiakban nagyjából a hét napjai is arról a 7 bolygószféráról vannak elnevezve – istenneveket vagy/és égi szereplők (égitestek) neveit tartalmazva –, éppen abban a valós sorrendben, amely kozmikus, planetáris fejlődésünk tudatfokait jelölik, és amelyeknek égi képviselői mai Naprendszerünkben a Szaturnusz → Nap → Hold → Mars → Merkúr → Jupiter → Vénusz – a múltból a jövő felé haladva. Most a Föld Merkúr-időszakában járunk.

het napjai egy cikkhez

*: A magyar nyelvben a hétköznapok nevei alapvetően egytől ötig tartó számozást jelölnek: az első nap a hét fője, aztán jön a kettedik, majd a középső, negyedik, ötödik jelentésű – részben más nyelvek szavait átvéve. A szombat a héberhez hasonlóan a pihenő napja, a vasárnap pedig a vásáré.

---

Folytatásban a „Nap, Hold és az állatövi csillagok hatóereje – a 12-es szám jelentősége” címmel már inkább egy csillagismeretet alapozó cikkel jeletkezek – nem a nyelv titkainak vizsgálata alapján.

Lábjegyzetek:

1 A magyarokat – ha jól látom – sokkal inkább nyelvszellemük vezeti, nem a népszellemük, mint sok másik népet, ezért igencsak rátapint a lényegre az a magyar szólás, amelynek ugyan több változata kering, és nem igazán lehet tudni, hogy ki mondta először: nyelvében él a nemzet. Nos, ez inkább csak olyan nyelvekre igaz, mint a magyar, ahol a nyelvet adó arkangyali lény lehet a nép legfőbb isteni vezetője.

2 A nap és a hónap hosszának alapját adó körforgásoknál persze nagyobbak is léteznek, sőt egészen nagyok is, és még nagyobbak, még átfogóbbak. Így illeszkedik be minden a nagy egészbe. A hét napjainak elnevezése – bizonyos nyelvekben – magában is rejti a legátfogóbbnak vehető ciklust, amelyen az emberi fejlődés az időtlenségből ősidőkön át az időtlenség felé halad (Ős-Szaturnusz előtti kortól a Vénusz-, majd Vulkán-kort követő időtlenségig. Lásd a táblázatban.)

3 Lásd A beszédhangok titkai című könyvben.

Minden jog fenntartva © Gellért Ferenc