COVID-19 – LÁSSUNK TISZTÁN! 5/1.
Ármánylátó járványvakság és halálfélelem
Avagy Lucifer és Ahrimán harca az emberi lélek uralásáért a 2020-as koronavírus-járvány idején
1. rész
Lucifer és Ahrimán kísértő tevékenységének lényege (alapismeretek)
A 4/2. részből megtudtuk, hogy az ó-egyiptomi korban lemaradt angyalok nem kísértő lények, nem rossz szándékúak. Őket a maguk jótékony impulzusával éppen az egyensúly érdekében állította a bölcs isteni gondviselés korunkba. Karmájuk az, hogy miután az ó-egyiptomi korban nem végeztek jó munkát az „isteni parancsok szerinti” higiéniai és az akkori kornak megfelelő impulzusok emberiségbe történő leárasztásában, ezért most a tudomány materializmusát és többek közt a materialista alapokon álló higiénia érvényre jutását kell erősítsék a Földön. A bölcs isteni gondviselés azzal a szereppel látta el őket, hogy a materialista impulzusuk – bárhol is jelenjen meg a Földön – jótékonyan hasson az emberek körében. Azért is állították őket az emberi fejlődésbe, nehogy a korábban lemaradt luciferi lények kísértése éppen a szellemi felemelkedés útjára lépő, vagy már azon járó embereket vigye tévútra, például a materiális világ valamilyen elhanyagolásába. Hiszen tudjuk, hogy Lucifer kísértése a szellemi úton elsősorban abban áll, hogy a még fejletlen, éretlen lelki erőkkel rendelkező aspiránst túl hamar, fejletlen állapotában elcsábítsa a fizikai valóságból, fel az asztrális világba – a fénybe, az ötödik dimenzióba stb., sokféle kifejezés használatos erre –, hogy aztán magához bilincselje és saját érdekei szerint használja ezután.
Hogyan tudjuk megóvni magunkat ettől? A józan, sok mindenre kiterjedő megfontolásokkal. Főleg a megfelelően érett, tárgyilagos és egészséges gondolkodás megszerzése kívánatos egy szellemi felemelkedés előtt, különben az ember rettentően megtévedt állapotba eshet. Ma egyedül az antropozófia alapján tudjuk erre felhívni a figyelmet. Ezért is a legbiztonságosabb a mai korban az antropozófia szellemi útja: a szélsőségek megismerésére alapoz.
Lucifer kísértéseiről azért kell részletesebben szólnunk, mert éppen a 2020-ban pandémiává kiszélesedő koronavírus-járvány során tapasztalhattuk, hogy a szellemi úton járók egy része – valószínűleg a kisebb hányad –, valamint főleg azok közül sokan, akik már közel állnak ahhoz, hogy a világszemléletüket szellemi alapokra helyezzék, szinte teljesen belevesztek és beleszerelmesedtek – a Lucifer által inspirált – az új betegséghez kapcsolódó valótlan állítások özönébe, miközben egyfajta irracionális tagadás, semmibe vétel élt a lelkükben az anyagi lét technikai vívmányaival és a materialista megfigyelések eredményeivel szemben. (A következő, az 5/2. részben lesz szó az aktuális ahrimáni és luciferi befolyásokról.)
Mivel írásomat elsősorban a szellemi úton járó társaim fogják olvasni, ezért felhívom a figyelmet, hogy ezen a területen ma még Lucifer kísértései a veszélyesebbek, nem Ahrimáné. Antropozófus körökben is sokkal több szó esik Ahrimán mesterkedéseiről, machinációiról, mint Luciferéről. Ebből akár arra a következtetésre is juthatnánk, hogy ennek oka bizonyára az. hogy Lucifer kísértéseinek már ellent tudunk állni. Óriási tévedés volna ezt hinni! Ennek pont az a legfőbb oka, hogy a szellemi úton járó ember számára általában rokonszenvesebb Lucifer fényvilága, mint Ahrimán anyagba lehúzó, sötét testi-fizikai világa. Hiszen a lelki-szellemibe szeretnénk mind jobban betekinteni, amerre Lucifer is csábít. Sokszor észre sem veszi az ember, hol a határ a szabályos szellemi haladás és a luciferi megtévesztés közt. A spirituális szemléletűek ezért inkább Lucifer megtévesztéseibe vesznek bele, míg a materiális szemléletűek jellemzően Ahrimán hazugságaiba, materiális illúzióiba. Maga a materialista világszemlélet nem más, mint félelem a szellemtől, Ahrimán hatására. (Elsősorban a spirituális út veszélyeiről, az ellenerők megtévesztéseiről szól a közel 10 éve megjelent Szellemi útmutatások a 21. századra című könyvem is.)
A szellemi úton járók, keresők számára eleinte jellemzően Lucifer hazugságai tűnnek igaznak, Ahrimán kevés embernél tud ugyanilyen nagy megtévedésekbe vezetni azonnal. Lucifer hajszol mindenféle túlzásba a lelkiek, szellemiek terén, illetve ő ültet a lelkekbe olyan gondolatokat és érzéseket, amelyek hamis képet festenek a lelkiekről és szellemeikről, illetve az egész világról. Azután ennek hatására már Ahrimán is könnyen képes lesz különféle tévedésekbe sodorni, de csak azután, hogy Lucifer megágyazott az ő működésének. Általában ez a kisebb-nagyobb szellemi eltévelyedések menetrendje? Előbb Lucifer jön, aztán Ahrimán is.
Így történt korunkban, hogy Lucifer eleinte mindenféle mézes-mázas szellemi tanítással, okkult tannal fordította az emberek nagy tömegeinek tekintetét a lelkiek és szellemiek irányába, majd ehhez csatlakozott Ahrimán. Így vált mára a New Age okkult irányzataiban, a legkülönfélébb ezoterikus tanokban teljesen agyonszajkózott gondolattá a rezgéselmélet – Ahrimán hatására. Mintha a mennyiség, a dolgok rezgésszáma univerzálisabb volna, mint a minőségük. Még ha rezgések és vibrációk az érzékfeletti síkon is léteznek, akkor sem ezek adják a dolgok, lények és a jelenségek lényegét. Az ahrimáni elterelés és hamisítás, ha folyton erről beszélnek. Nem veszik észre, mennyire ahrimáni befolyás alá kerül a szellemi-lelki felfogás, ha az anyagi világból kölcsönzött mennyiségi jellemzővel írják le a lelki-szellemit, a minőségi jellegűt. Mert ugyan minőségként szeretnének beszélni például a szeretetről, gyűlöletről, gondolatokról, érzésekről stb., de mennyiségekről fognak beszélni, ha a rezgéseket is belekeverik. A testi-materiális létből átvett mennyiségi jellemző, a rezgésszám, a rezonancia, a frekvencia (mennyiségi) értéke nem alkalmas a minőségek megragadására. Csak arra jó, hogy sematizálóan beszéljünk, a lényeget elfedve. Mára már igen elterjedt és meggyökeresedett ez a szóhasználat. Így lehet ahrimáni módon megrontani, bemocskolni, lehúzni akár a szellemi törekvések eredendően tiszta voltát is. Mindez persze akkor következik be, ha eleve hajlik az ember Lucifer megtévesztéseit igazságként fogadni. Csak ebből kifolyólag tudott aztán Ahrimán is bekavarni az atlantiszi kortól kezdve, tovább rontva a kibillent egyensúlyt, becsempészve a szellemi felfogásba a materiális érzéseket és gondolatokat, az utóbbi időkben már a fizikából átvett rezgéseket is.
Ha nincs meg az egyensúly, akkor az egyik befolyása behívja a másikat, és úgy követi az ember Lucifert, hogy egy idő után már Ahrimán is tematizálhatja és eltorzíthatja a mondanivaló egy részét. Ez egyébként az egymást követő megtestesülésekben is követhető. Ha most túlságosan Lucifer befolyása alatt áll az ember, akkor a következő életében kénytelen lesz átbillenni a másik oldalra, és Ahrimán túlzott befolyásában kiegyenlíteni a karmáját, illetve fordított esetben fordítva kiegyenlíteni. Lucifert és Ahrimánt a karma ura, Krisztus is felhasználja a karmikus kiegyenlítés érdekében.
A luciferi és ahrimáni erők, lények működése egyébként szöges ellentétben áll egymással. Ők egymás ellenfelei. Időnként persze az említett módon, vagy ehhez hasonlóan szövetségre lépnek. Egyik bevonzza a másikat, mert szükséges volna a kiegyenlítődés, az egyensúly helyreállítása, de az ahrimáni behívásával csak az ellensúly jelenik meg. Ahhoz bölcsesség is szükséges, hogy ezek jelenlétéből valódi belső egyensúly jöjjön létre. Lucifernek Ahrimán, Ahrimánnak Lucifer a karmája. Az isteni gondviselés azért is engedte őket az emberi életbe avatkozni, mert ellentétesen hatnak, és kellő bölcsességgel az ember is megtalálhatja az egyensúlyt a kettő között, amikor egyik megtévesztésének a csapdájába sem esik bele. Megmarad az arany középúton, a keskeny ösvényen, amit ma krisztusinak nevezünk.
Mielőtt belemennénk a 2020-as év ilyen alapokon álló vizsgálatába, szeretnék pár alapvető tényt megemlíteni Luciferről és Ahrimánról, hátha nem mindenki van tisztában lényük mivoltával és kísértő tevékenységük irányával.
Lucifer, illetve az ő szándékai értelmében ható lények serege volt az első kísértője az embernek. A luciferi lények a fény szellemeiként is ismertek. Az elnevezés azért jogos, mert a földfejlődés bizonyos pontján (Lemúria) maga Lucifer oltotta be az ember lényébe a jó és a rossz megkülönböztetésének képességét. Ez egy rendkívül pozitív esemény volt az emberi fejlődésben, noha ennek elég nagy ára is lett. Az emberi fejlődés szempontjából pozitívnak kell értékelünk, de onnan nézve, hogy ez az isteni, paradicsomi állapotok megszűnéséhez vezetett, már inkább negatívnak tűnő eseménynek tekinthető. A Biblia paradicsomi történetében a luciferi kígyó általi megkísértés az isteni idill megszűnéseként került leírásra, tehát ott ennek a pozitív oldala még nem lett kiemelve. A mai korban azonban meg kell látnunk ennek végtelenül jelentős és pozitív oldalát is. Ugyanis Lucifer, pontosabban a luciferi lények befolyása alá került minden egyes földi ember, és ez a befolyásolás azóta is mindenkiben jelen van. A luciferi kígyó mindenkit csábít és megtéveszt, ugyanakkor önálló, szabad gondolkodásra készít elő. Nélküle soha nem fejlődhetne ki a szabadság képessége. A bölcs isteni vezetésnek Lucifert kellett bevetnie, hogy ez még a Földön elérhető legyen számunkra.
Lucifer tehát elindított minket az önálló, szabad gondolkodás és ítéletalkotás útján, de ennek nagy ára volt: önzőek lettünk. Lucifer, pontosabban a luciferi lények az emberek asztráltesteibe férkőztek be, és onnan kiindulva hatottak az ember lényére, érzésein keresztül a gondolkodására és tetteire is. Amellett, hogy a mostani és a jövőbeni szabadságunk legfőbb megalapozói ők voltak, elsősorban az ember énképét tudták megrontani az asztráltestből kiindulva. Ennek következtében az ember többet kezdett képzelni önmagáról, mint ami reális. Lucifer befolyása alá kerülve lett mindenki önző. Mindenféle egoista megnyilvánulás eredendően ide vezethető vissza. Az ember nem tudott ellenállni annak idején, és azóta sem a luciferi csábításnak. Önzés, irigység, becsvágy, képmutatás, önámítás, büszkeség stb., ez mind a luciferi kísértés révén jött létre az emberben. Ezért kellett az isteni, a paradicsomi állapotokat elhagynunk, és földi hús-vér testbe leszállnunk. Az istenek világában nincs helye önzésnek.
Lucifer félrevezető tevékenysége ma is legfőképpen az emberi önzésben érhető tetten, de vannak ennek egészen tipikus jelei, amelyek az önzés különféle speciális, kevert megnyilvánulásainak is vehetők. Az önzés, a luciferi befolyás kiterjed például a gondolkodásra, a felfogásra is. Főleg erről lesz szó a továbbiakban.
Ahrimán jóval később, csak azután fért hozzá az ember lényéhez, amikor a materiális-fizikai világba már hosszabb idő után újra és újra inkarnálódott hús-vér testben. Az atlantiszi korszak közepén vált arra éretté az ember, hogy a lényében munkálkodó luciferi kísértések ellensúlyozásaként befogadhassa az ahrimáni befolyást is. Míg Lucifer az asztráltestbe fészkelte magát, addig Ahrimán az ember éter- vagy élettestébe. Lucifer olyan vágyakat keltett az emberben, hogy önzővé váltunk, Ahrimán pedig egyoldalúan materialista világlátást, a materialista világ észleléséből fakadó tévedésekre vette rá az embert.
Lucifer már korábban elérte, hogy saját magunkat többre értékeljük másoknál, és hogy tökéletesebbnek, jobbnak képzeljük magunkat a valóságosnál. Kísértő tevékenységének másik oldala, hogy újból és újból a szellemi-lelki világra hívja fel a figyelmet olyan értelmezéssel, hogy az anyagi-fizikai világot értéktelennek, lenézendőnek tartsuk. Ahrimán ezzel szemben nem saját lényünk fontosságát emeli lelki életünk közepébe, sőt azt szeretné, ha azt el is felejtenénk örökre. Ő a lelki-szellemi énünkön kívüli testi-anyagi világra irányítja a tekintetünket, és azon dolgozik, hogy mindenki azt higgye, hogy énje is csupán az agy terméke, megtévesztése, és butaság mindenféle anyagitól, testitől független lelkiről, szellemiről beszélni.
Ahrimán befolyására is szerettük meg a földi létet. Erre persze fejlődésünknek szüksége is volt. Ez csak akkor válik kísértéssé, téves felfogássá, ha az ember emiatt a lelki-szellemieket elhanyagolja, és nem tudja a valóságosnak megfelelően érzékelni és értékelni a lét érzékfeletti oldalát. Akkor, ha azt hiszi, hogy neki nincs is anyagi-fizikai léttől függetlenül létező lelki-szellemi lénye. Ez a hatalmas becsapás akkor következik be, ha az ember Ahrimán hatására annyira beleszeret a materialista elméletekbe, hogy lelkülete, érzésvilága is a világ ilyen módon hazug, valótlan felfogásához preparálódik.
Lucifer azt akarja elérni, hogy a materiális-fizikai létet nézzük le, sőt azt is, hogy a materialista tényeket tekintsük egyszerűen hazugságnak, megtévesztésnek. Ha tudunk már Ahrimánról, akkor tartsunk mindent ahrimáni hazugságnak, ami materiális tény. Ahrimánnak pedig az a szándéka, hogy a lelki-szellemi világról való minden beszédet tartsuk hatalmas ostobaságnak, képtelenségnek. Azt akarja elérni, hogy a lelki-szellemit is az anyagi-fizikai termékének tekintsük, ne valami önálló létezőnek. A mai korban akkor kerülünk világszemléletünkben egyensúlyba, egy krisztusi keskeny középútra, ha nem gondoljuk, hogy az anyag volna az oka annak, hogy van lelki és szellemi életünk, és nem gondoljuk azt sem, hogy az anyagi lét értéktelen, lenézendő. Eredendően szellemi-isteni eredetű minden, az az elsődleges létező, de az anyagi lét a mi lelki-szellemi fejlődésünket szolgálja, ezért az is értékes. A lelki-szellemi is értékes és az anyagi-testi is. Mindegyikre szükségünk van a fejlődéshez. Bármelyik hiányában megszűnne a fejlődés lehetősége, márpedig annál nincs fontosabb.
Miközben önzés van lelkünkben Lucifer hatására, addig a mai korra Ahrimán különösen érvényre tudott jutni – milliárdnyi ember érzületét megrontva. Amikor az ember saját lelki-szellemi lényét az anyagi test megnyilvánulásának véli csupán, a gondolkodást pedig az agy folyamatainak tulajdonítja, és minden lelki-szellemit az anyagi-fizikai test termékének tart, ez nem más, mint Ahrimán erős befolyásainak súlyos következménye.
(A következő részben – amely várhatóan 2 napon belül megjelenik – arról lesz szó, hogy a 2020-as járvány kapcsán mi módon működött Ahrimán és Lucifer, illetve arról, hogy mit tudtak elérni az emberek egyik és másik csoportjában.)
(2020. 12. 05.)
Folyt. köv. (COVID-19 – LÁSSUNK TISZTÁN! 5/2.)